Részvételi demokrácia, a közösség ereje a döntéshozatalban – közösségi gyűlések
Amikor a demokráciáról beszélünk, általában a képviseleti demokráciára, az országgyűlési választásokra gondolunk, vagy esetleg a közvetlen demokrácia valamilyen formája jut az eszünkbe, például egy népszavazás. Egy képviseleti demokráciában úgy tudjuk befolyásolni a közügyeket, hogy részt veszünk az országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, és megválasztjuk azokat a politikusokat, akik a következő években képviselnek minket. A demokrácia azonban úgy is működhet, hogy bizonyos kérdésekben közvetlen beleszólást biztosít az állampolgárok számára.
Részvételi demokráciáról akkor beszélünk, ha az állampolgárok nem csupán eszközöket kapnak a politikai döntéshozatal befolyásolására, de a részvétel során új ismereteket is szereznek a szóban forgó közügyekről, és lehetőségük nyílik ezek közös megvitatására, egymás tapasztalatainak és véleményének megismerésére, hogy aztán egy tanácskozás során közösen hozhassanak döntést.
A közösségi gyűlés a részvételi demokrácia egyik eszköze. Eredeti, angol nyelvű megnevezése a „citizens’ assembly” – szó szerinti fordításban állampolgári gyűlés. A közösségi gyűlés egy adott közösség tagjainak legalább 40 fős, reprezentatív csoportja, akiket véletlenszerűen, sorsolással választanak ki a jelentkezők közül, ügyelve arra, hogy a résztvevő csoport összetétele hasonló legyen a teljes közösségéhez. A gyűlés résztvevői egy előre meghatározott kérdést tárgyalnak meg, majd javaslatokat tesznek a döntéshozóknak. Ilyen gyűlésre sor kerülhet helyi vagy országos, de akár nemzetközi szinten is. Egy-egy gyűlés legalább két hétvégén keresztül tart. A résztvevők először informálódnak a témáról, megismerik a tényeket, meghallgatják különböző szakértők és érdekcsoportok álláspontját, majd ezt követően facilitátorok segítségével, egymás véleményét is megismerve, közösen mérlegelik a különböző megoldási lehetőségeket, a gyűlés végére pedig javaslatokat fogalmaznak meg. (Folyamatábra)
Mára a világ számos országában szerveztek már sikeres közösségi gyűléseket. Néhány éve pedig elindult egy önkéntesekből és civil szervezetekből álló hazai kezdeményezés, a Közösségi Gyűlés Hálózat is, amely azt szorgalmazza, hogy Magyarországon is tartsunk olyan közösségi gyűléseket, amelyeknek az eredménye befolyásolja majd a politika döntéshozatalt.