Klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest? (2020)
Budapest első közösségi gyűlése a klímaváltozásról
2019. november 5-én a Fővárosi Közgyűlés klímavészhelyzetet hirdetett. Most az a feladat, hogy eldöntsük, mit tegyünk. A klímaváltozásra adott válaszunk a levegőminőségtől, a fűtéstől a közlekedésen és a zöldterületeken át a táplálkozásig hatással lesz életünk szinte minden részére. A főváros első közösségi gyűlésén 40, az élet minden területéről érkező budapesti lakos vett részt, hogy erről a fontos ügyről tanuljanak, és közös mérlegelés után javaslatokat tegyenek arra, hogy Budapest hogyan válaszoljon a klímaválságra. A gyűlésre szeptember két hétvégéjén került sor, a főváros városvezetése pedig vállalta, hogy a gyűlés javaslatait beépíti Budapest készülő új klímastratégiájába. A gyűlésről készült részletes jelentés itt olvasható.
Időpontok: 2020. szeptember 12-13. és szeptember 26-27.
A budapesti közösségi gyűlést a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben rendeztük meg. A kezdeményezés mögött álló civil hálózatot a DemNet a brit székhelyű Sortition Foundationnel közösen koordinálja.
A budapesti közösségi gyűlés naptára
Augusztus 3. – A tízezer meghívót a Budapesti Önkormányzat postára adja, a regisztráció elkezdődik.
Augusztus 17. – A regisztráció lezárul.
Augusztus 18. – A DemNet szakértői a jelentkezők közül véletlenszerű rétegzett kiválasztással összeállítják a közösségi gyűlés 50 fős csoportját, akik nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint leképezik Budapest teljes lakosságát.
Augusztus 18-19. – A szervezők értesítik a gyűlésen való részvételre kiválasztott 50 budapestit arról, hogy a közösségi gyűlés tagjai közé kerültek.
Augusztus 24. – Miután a véletlenszerűen kiválasztott budapestiek megerősítették részvételi szándékukat, összeáll az első budapesti közösségi gyűlésen részt vevő 50 fő listája.
Augusztus 24. - Szeptember 11. – Az 50 résztvevő folyamatos tájékoztatást kap a közösségi gyűléssel kapcsolatos tudnivalókról.
Szeptember 12-13. – A közösségi gyűlés első hétvégéje
A szakértői előadások elérhetők:
Videón itt: | Pdf-ben itt: |
Fenntartható csapadékvíz – Buzás Kálmán előadása | |
Közlekedés és klíma – Édes Balázs előadása | |
Lakossági energia – Koritár Zsuzsanna előadása | |
Mi a klímaváltozás – Bart István előadása | |
Tiszta levegő – Lukács András előadása | |
Gadó György: Budapest zöldfelületeivel kapcsolatos tervek (nincs PDF) |
|
Ámon Ada: A főváros válaszai a közösségi gyűlés kérdéseire (nincs PDF) |
Szeptember 26-27. – A közösségi gyűlés második hétvégéje
Szeptember 28. – A szervezők és a közösségi gyűlés résztvevői közös sajtóeseményen átadják a közösségi gyűlés ajánlásait a városvezetésnek.
Szeptember 28-at követően – Az új budapesti klímastratégia elkészítéséért felelős szakértők legjobb tudásuk szerint beépítik a közösségi gyűlés ajánlásait az új budapesti klímastratégiába.
Végezetül – A közösségi gyűlés ajánlásait figyelembe vevő új budapesti klímastratégiát Budapest város közgyűlése elé terjesztik szavazásra.
Eredmények
Hogyan válaszoljon Budapest a klímavészhelyzetre? A közösségi gyűlés erre a kérdésre kereste a választ, és a négy napon át tartó közös munka végére 8 javaslatot fogadott el, melyeket a gyűlés résztvevői 2020. november 3-án adtak át Karácsony Gergely főpolgármesternek és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesnek. A főváros vezetése elé terjesztett javaslatok között szerepel például egy épületenergetikai támogatási program elindítása, a zöldfelületek növelése, a csapadékvíz jobb hasznosítása, és a belvárosi autóforgalom korlátozása is. A gyűlésről és a javaslatokról részletes jelentést is készítettünk.
Vezető szakértők
Bart István: Klímapolitikai szakértő, húsz éve foglalkozik éghajlatpolitikával, a klímaválság társadalmi hatásaival, a kibocsátások csökkentésével, illetve az alkalmazkodással. A Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, a Klímapolitika Kft. kutató-szakértője. 2011 és 2015 között a Magyar Energiahatékonysági Intézet alapító ügyvezetője. 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben, európai és nemzetközi klímapolitikai kérdéseken. 2002 és 2005 között a magyar államigazgatásban irányította az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevezetését. Rendszeresen jelentet meg cikkeket, illetve nyilatkozik klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben.
Honti Márk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. 16 éve foglalkozik az éghajlatváltozás hatásainak kutatásával a vízgazdálkodás területén. Fő szakterülete az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazása a mérnöki tervezésben, részt vett több tervezett fővárosi nagyberuházás klímahatásvizsgálatában.
További információ
Sajtó:
Mérce: Bölcs laikusok: ilyen egy közösségi klímagyűlés
Greenfo: Részvételi demokrácia zöldben – Mi is az a budapesti klímastratégia közösségi gyűlés