2026. június 4-én nyílt levelet tettünk közzé. A Sortition Europe koordinálásával társadalomkutatók, civil szervezeti vezetők és a részvételi demokrácia szakértői fordultak a demokratikus részvétel fejlesztéséért felelős kormányzati szereplőkhöz annak érdekében, hogy Magyarországon is megkezdődjön a közösségi gyűlések (Citizens' Assemblies) intézményesítésének előkészítése. A nyílt levél szövege alább olvasható:
Budapest, 2026. június 4.
Nyílt levél a közösségi gyűlések magyarországi intézményesítéséért
Címzettek:
- Radnai Márk kormánybiztos
- Bódis Kriszta kormánybiztos
- Lannert Judit miniszter
- a Működő és Emberséges Magyarország Intézet vezetése
- a demokratikus részvétel és társadalmi párbeszéd fejlesztéséért felelős kormányzati szereplők
Tisztelt Címzettek!
Magyarország előtt olyan összetett társadalmi kihívások állnak, amelyek tartós és széles körű társadalmi támogatás nélkül nehezen kezelhetők. Mivel a szakpolitikai döntések minőségét és legitimációját jelentősen erősítheti az állampolgárok érdemi bevonása, arra kérjük Önöket, hogy kezdeményezzék a közösségi gyűlések (Citizens' Assemblies) magyarországi intézményesítésének előkészítését, és hozzanak létre olyan szakmai és intézményi kereteket, amelyek lehetővé teszik e részvételi demokratikus forma rendszeres alkalmazását a jelentős közpolitikai kérdések megvitatásában.
Meglátásunk és nemzetközi tapasztalatok szerint a közösségi gyűlések alkalmasak arra, hogy a társadalom sokszínű csoportjait közös gondolkodásra hívják, csökkentsék a polarizációt, növeljék a közpolitikai döntések társadalmi elfogadottságát, és tartós kapcsolatot teremtsenek az állampolgárok és a döntéshozók között.
Az alábbiakban bemutatjuk kezdeményezésünk indokait és a nemzetközi tapasztalatokat.
„Asztalhoz kell ültetni a társadalmat” – a demokratikus megújulás egyik kulcsa lehet a közösségi gyűlések intézményesítése
A demokratikus döntéshozatal megújítását és a társadalmi bizalom erősítését szolgálná, ha Magyarországon rendszeresen működnének közösségi gyűlések – hangsúlyozzák társadalomkutatók és részvételi demokráciával foglalkozó szakértők. A kezdeményezés célja, hogy a közösségi gyűlések a jövőben a társadalmi egyeztetés és a közpolitikai döntéshozatal egyik alapvető fórumává váljanak Magyarországon. A támogatók szerint a közösségi gyűlések „asztalhoz ültethetik a társadalmat”, és folyamatos, intézményesített kapcsolatot teremthetnek az emberek és a döntéshozatal között.
A támogatók arra kérik a Miniszterelnökséget, az azon belül működő Társadalmi és Kormányzati Adaptációs Központot, továbbá a Miniszterelnökség Szakpolitikáért Felelős Államtitkárságát, hogy dolgozzák ki a közösségi gyűlések magyarországi alkalmazásának intézményi és szakpolitikai kereteit. A szakértők szerint a közösségi gyűlések képesek strukturált, kiegyensúlyozott és érdemi társadalmi párbeszédet létrehozni fontos közügyekben.
Mi az a közösségi gyűlés?
A közösségi gyűlések olyan részvételi demokratikus fórumok, amelyek során véletlenszerűen kiválasztott állampolgárok – megfelelő tájékoztatás, közös tanulás és moderált megbeszélés (deliberáció) mellett – vitatnak meg egy-egy kiemelt közpolitikai kérdést, majd ajánlásokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára. Az elmúlt években számos európai országban – köztük Franciaországban, Németországban, Írországban és Belgiumban – sikeresen alkalmazták ezt a modellt: közösségi gyűlések foglalkoztak például a klímaváltozás, az energiaátállás, az alkotmányozás, a lakhatás, az egészségügy és az oktatás kérdéseivel is. Számos közösségi gyűlés szerveződött gyermekek és fiatalok részvételével is.
A közösségi gyűlések erősíthetik a társadalmi részvételt és a bizalmat
„A közösségi gyűlések egyik legfontosabb előnye, hogy képesek bevonni olyan társadalmi csoportokat is a közös gondolkodásba, amelyek a hagyományos politikai részvételi formákból gyakran kimaradnak” – mondta Boda Zsolt politikatudós, az MTA doktora, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója. Hozzátette: a deliberatív folyamatok erősíthetik a döntések legitimációját és csökkenthetik a társadalmi polarizációt.
Oross Dániel politikatudós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének osztályvezetője szerint Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az állampolgárok ne csupán választások idején, hanem a közpolitikai folyamatok során is érdemben részt vehessenek a döntések alakításában. „A társadalmi részvétel nem lehet pusztán formális. A közösségi gyűlések lehetőséget adnak arra, hogy az emberek érdemben beleszóljanak a közpolitikai folyamatokba és nyomon kövessék az ügyek alakulását” – fogalmazott.
Összetett társadalmi ügyekben teremthetnek konszenzust a közösségi gyűlések
A kezdeményezés támogatói szerint a közösségi gyűlések különösen alkalmasak olyan összetett, hosszú távú társadalmi kérdések megvitatására, amelyek széles körű társadalmi konszenzust igényelnek – például az oktatás jövője, az egészségügyi rendszer átalakítása, a lakhatási válság kezelése vagy a digitális átállás társadalmi hatásai. A modell egyik kulcseleme, hogy a résztvevők kiegyensúlyozott és sokoldalú szakmai információk alapján, egymás nézőpontjait megismerve és mérlegelve alakítják ki közös álláspontjukat.
A kezdeményezés támogatói szerint Magyarország számára is időszerű, hogy a demokratikus megújulás részeként megerősödjenek azok a részvételi fórumok, amelyek képesek hidat képezni a társadalom és a döntéshozatal között. Sándor Bea, a Sortition Europe szakértője szerint a közösségi gyűlések olyan nemzetközi tapasztalati bázissal rendelkeznek, amely alapján a módszer a hazai demokratikus működésbe is beilleszthető. Mint mondta, az elmúlt években az Európai Bizottság által szervezett Európai Közösségi Gyűlések (European Citizens’ Panels) előkészítésében vettek részt, és fontosnak tartják, hogy ez a szakmai tudás nemcsak nemzetközi projektekben, hanem Magyarországon is hasznosuljon.
Arra kérjük a címzetteket, hogy:
- hozzanak létre szakmai munkacsoportot a közösségi gyűlések magyarországi alkalmazásának vizsgálatára;
- indítsanak legalább egy országos pilot közösségi gyűlést egy kiemelt közpolitikai kérdésben;
- biztosítsák, hogy a közösségi gyűlések ajánlásai nyilvánosak legyenek, és azok érdemi választ kapjanak a döntéshozóktól.
Meggyőződésünk, hogy a közösségi gyűlések intézménye és intézményesítése hozzájárulhat egy nyitottabb, részvételibb és bizalomra épülő magyar demokrácia kialakulásához.
Tisztelettel,
A közlemény kiadója:
Sortition Europe
kozossegigyules.hu
Kapcsolat:
Sándor Bea
Email: [email protected]
Telefon: +36 70 575 3845
Aláírók:
Bálint Mónika, igazgató, Civil Kollégium Alapítvány
Bihari György, önkormányzati képviselő, Józsefváros
Boda Zsolt, az MTA doktora, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója
Stefano Bottoni, történész, egyetemi docens, Firenzei Egyetem
Csillag Gábor, kulturantropológus, Zöld Fordulat
Fodor Márk, tag, Sortition Europe Felügyelő Bizottság
Hayes Lukács, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem, Döntéselméleti Tanszék; és ügyvezető, Katalizátor Program
Brett Hennig, igazgató, Sortition Foundation és Sortition Europe
Horváth Sándor, az MTA doktora, történész, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudomány Intézet
Kiss Gabriella, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Döntéselmélet Tanszék
Leba Krisztina, facilitátor, szervezetfejlesztő, pszichológus
Oross Dániel, osztályvezető, tudományos főmunkatárs, TK Politikatudományi Intézet
Német G. Dániel, szociológus, facilitatátor, Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány kuratóriumi tag
Sándor Bea, jogász, Sortition Europe – kozossegigyules.hu
Temesvári Szilvia, elnök, Zöld Szabadegyetem Egyesület
Váradiné Naszályi Márta, elnök, Várunk Közéleti Egyesület
Várfi Melinda, SocialFokus elnök, facilitátor, szervezetfejlesztő
Sánta Katalin, facilitátor, szervezetfejlesztő